Társaságban

"A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!" (1 Kor 15,33)

"Érdemes néha ránézni arra, hogy azok az emberek, akik körülvesznek minket, jellemzően milyen hatással vannak ránk: erősebbnek vagy gyengébbnek, vidámabbnak vagy épp feszültebbnek érezzük magunkat, miután beszéltünk vagy találkoztunk velük. Vannak, akik a szavaikkal (vagy mimikájukkal) elbizonytalanítanak minket, szorongást ébresztenek bennünk, de olyanok is, akik mellett kisimulnak a ráncaink. Utóbbit szó szerint is értem: amikor feszültek vagyunk, az meglátszik az arcunkon is: ráncoljuk a homlokunkat, összehúzzuk a szemünket, erőltetett a mosolyunk. Néha egy-egy árulkodó fotó is felhívhatja a figyelmünket arra, milyenné válunk valakinek a társaságában. 

Az oldottság, elengedettség gyorstesztje számomra a homlok: van, hogy találkozom egy laza, oldott barátommal, és az addig gondterhelt mimikám megváltozik - a homlokom kisimul, a tekintetem megnyugszik, és elkezdek belülről mosolyogni. Észreveszem, hogy éhes vagyok, és olyat eszem, ami valóban jólesne. Elköszönéskor pedig öt kilogrammal könnyebben távozom. Amikor csökken a szorongás, amikor azt érezzük, hogy nem kell megfelelnünk, amikor biztonságos a környezet, azt a testünk hihetetlen pontossággal jelzi, mint ahogyan annak ellentétét is - csak a figyelmünket kell magunkra fordítani egy kicsit ahhoz, hogy ezt észre is vegyük." (Dr. Almási Kitti: Ki vagy Te?)