Mesehősként a saját mesémben

"Minden mese valamilyen konfliktusra épül. A mesehős kezdetben egy megoldhatatlannak tűnő problémával találja szembe magát, mégis elindul, hogy valahogy leküzdje az akadályokat. Ez tulajdonképpen a sorsunk, helyzetünk felvállalását jelképezi - azt, hogy elég bátrak vagyunk szembenézni a feladatainkkal, leküzdeni a sárkány képében megjelenő próbatételeket. Akárcsak a mesehős, mi is folyamatosan döntési helyzetekben találjuk magunkat, választanunk kell, hogy segítünk-e, megbízunk-e, továbbmegyünk-e... Bár az úton akadnak segítőtársak (amennyiben ki tudjuk használni a segítséget, és mi magunk is segítőkészek vagyunk), lényegében mégis egyedül kell végighaladnunk rajta, és komoly erőfeszítéseket kell tennünk a boldogulásunk érdekében. Ebben segít az az alapvető hit, hogy végül minden a helyére kerül, a dolgok megoldódnak, s a jó elnyeri méltó jutalmát. A mese tehát közvetett úton, a főhőssel való azonosulás által nemcsak 'elvarázsolja' a gyermeket, hanem útmutatást is ad a világban való eligazodáshoz, reziliens stratégiákat nyújt a nehézségek leküzdésére."

(Dr. Kádár Annamária)