Gondoskodó - Isten terve
Egyszer volt egy öreg remete, aki Isten útjai ellen sokat zúgolódott. Történt azonban, hogy álmot látott, amely lecsendesítette. Megjelent előtte Isten követe, és felszólította, hogy tartson vele. Elérkeztek egy házhoz, ahol kedvesen fogadták őket. A házigazda így szólt: "Ma örömünnepet tartok. Megbékélt velem az ellenségem, és jó viszonyunkat azzal pecsételte meg, hogy küldött nekem egy aranykelyhet". Másnap látta a remete, hogy Isten követe fogja és elveszi a kelyhet. Nagyon felháborodott, de a követ ezt mondta: "Hallgass! Ilyenek Isten utjai!"
Hamarosan megint elérkeztek egy házhoz. A zsugori házigazda szitkozódott a kéretlen vendégek miatt, és semmiben sem árt a kedvükre. "Mennünk kell!" - mondta Isten követe, és odaadta az aranykelyhet a házigazdának. A remete tiltakozni akart... "Hallgass! Ilyenek Isten utjai..."
Este egy nagyon szegény ember fogadta be őket meglepően kedvesen, pedig neki magának és családjának is alig volt mit ennie. Miután elköszöntek onnét, a követ felgyújtotta a szegény ember házát. A remete magánkívül próbálta megakadályozni... "Hallgass! Ilyenek Isten utjai!"
A harmadik napon egy sötét tekintetű, magába fordult ember emberhez érkeztek. Csak a kisfiával bánt kedvesen, mert őt nagyon szerette. Amikor másnap útnak indultak, ezt mondta a vendéglátójuk: "Én nem tudlak elkísérni benneteket, de a kisfiam veletek mehet a hídig! Vigyázzatok a gyerekre!" "Isten vigyáz rá" - válaszolt a követ, de aztán belökte a gyereket a hídról a folyóba. "Te képmutató ördög - kiáltotta a remete -,ezek nem Isten utjai..."
A követ abban a pillanatban fénylő angyallá változott: "Halld meg, amit mondok! A kehely meg volt mérgezve. Azt a kedves embert a haláltól mentettem meg, a zsugori viszont a halált itta belőle. A szegény ember kincset fog találni, miközben újból felépíti a házát, és az majd minden szükségéből kisegíti. Az az ember, akinek a fiát az áradatba taszítottam, súlyos bűnöző. A folyóba taszított gyermek, a gonosz apa nevelése következtében gyilkossá vált volna, így halála kettőjüknek jelentett áldást: az apának, akit ez a csapás Istenhez térített, és a fiúnak, aki így megmenekült sötét jövőjétől! Most láttál valamit Isten rejtett bölcsességéből. Ezentúl tiszteld az Ő utjait!"
Sokszor nem az a rossz, ami rossznak látszik. A történetben a látszólagos rossz, tulajdonképpen jó, mert egy mélyebben levő rossz megakadályozására irányul!
Kálvin ezt nevezi "féken tartó kegyelemnek". Azt érti ezen, hogy nem történik meg az a rossz, ami megtörténhetett volna; hogy Isten még a bűnös világban is visszafogja a pusztító, bűnös tendenciákat; nem történik meg az, aminek meg kellett volna történnie. De hogy ezt miképpen teszi, azt ő dönti el. Isten a rosszat is jóra tudja fordítani - és a rosszat is tudja a jó érdekében használni!
Sokszor csak annyit látunk az életből, a dolgokból, az eseményekből - mint az első alkalommal a kisfiúból. Nem tudjuk, mit rejt a teljes összefüggés. Sokszor nem állnak össze a darabok egésszé. Homályos. Nem tiszta. De ahogy telik az idő, egyre több dolog válik - utólag - érthetővé, és rájövünk, hogy nincs ellentmondás Isten szeretete és életünk eseményei között. Mert olyan Istenünk van, aki látja az összefüggéseket, látja az egész képet, nemcsak az adott pillanatot, az adott darabot!
- Gondoljunk csak Józsefre - mennyi szenvedésen ment keresztül: eladták a testvérei rabszolgának, aztán mikor már kezdett javulni kicsit az élete börtönbe zárják hamis vádakkal, aztán elfelejtkeznek róla. Ő maga sem értette, hogy miért történnek meg vele ezek a dolgok! Pláne az apja sem, aki gyászolta, és a testvérei sem, akik eladták! Mégis a testvéreinek ezt mondja a történet végén: "Ti gonoszt gondoltatok énellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani, hogy cselekedjék úgy, mint ma, hogy sok nép életét megtartsa." (1Mózes 50: 20). Isten jól látja az összefüggéseket!
- Jézus halála is rossz volt! A tanítványok nem értették,
sőt csődnek érezték az egészet. Kilátástalan lett a jövő: meghalt a Mester!
Pilátus nem értette, miért hozták ezt az embert elé, és miért kell elítélnie. A
legnagyobb rossz, amit elkövettek, hiszen gyalázatos módon félre akarták
állítani Isten Fiát. De a Sátán látszólagos győzelme - valójában az ő
legnagyobb veresége lett!!! Így a legnagyobb tragédia - mégis a jót
szolgálta!!!
