Barátságos - Ramu

1954-ben egy kisfiút találtak a balrampuri kórház mellett Indiában. Az orvosok tanácstalanul álltak a kisfiú állapota láttán, és számos vizsgálat után sem tudták eldönteni, hogyan kezeljék.

A fiú térdén és kezén meg volt keményedve a bőr, mintha fiatal életének nagy részét mezítláb töltötte volna. Szörnyen hegyes fogai voltak, az ínyében repedések, amit arra utaltak, hogy kőbe vagy nagyon kemény fába harapott. A tarkóját sebek borították, ami arra utalt, hogy hegyes fogú állatok hurcolták a nyakánál fogva. Nem beszélt érthető nyelven, és senkivel sem volt képes kommunikálni. A kórházi személyzet elnevezte Ramunak.

Ramut nem érdekelték más gyerekek, a felnőttektől pedig kifejezetten rettegett. Egy nap azonban a kórház egyik gondozója elvitte Ramu néhány más gyerekkel együtt az állatkertbe. A dolgozó észrevette, Ramu rendkívül izgatott lett, amikor meglátta a farkas ketrecet. Úgy tűnt, hogy képes kommunikálni a farkasokkal.

Ez kísérletezésre késztette az orvosokat. Észrevették, hogy Ramu nem issza a tejet a pohárból, hanem lefetyeli. Az ételt széttépte, és órákig rágcsálta a csontokat. Az orvosok végül arra jutottak, hogy Ramu egy ghaida ka bacha volt, vagyis farkasfiú, aki a vadállatok között nőtt fel, ezért inkább farkasként viselkedett, mint emberként.

Ramu nyilván nem volt farkasfiú. Ember volt - olyan kisfiú, mint az összes többi - "félelmetes és csodálatos" alkotás (Zsoltár 139,14), a mennyei Atya képmására teremtve. Csak farkasok között nőtt fel, ezért olyanná vált, mint azok.

Lehet, hogy neked nem kell amiatt aggódnod, hogy farkasszerű jellegzetességek alakulnak ki nálad, de ha hagyod, hogy olyan emberek vegyenek körül, akik nem osztoznak a te meggyőződéseidben és értékrendedben, azt kockáztatod, hogy te is olyanná válj, mint ők. Az 1 Korinthus 15,33 emlékeztet bennünket: "A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!"

Forrás: Wayne Rice: Fején a szöget 4., 210-211.o.